Légkör

A légkör a Földet körülvevő, gázokból és részecskékből álló réteg, amely lehetővé teszi az életet a Földön. Főként nitrogénből, oxigénből és argonból, valamint kisebb mennyiségben szén-dioxidból, vízgőzből és más gázokból áll. A légkör elnyeli a Nap hőjét, és szabályozza a Föld hőmérsékletét. Mostanában azonban az ember okozta klímaváltozás következtében megnőtt a légkör széndioxid-koncentrációja, ami az éghajlat felmelegedéséhez és drasztikus környezeti változásokhoz vezetett.

CO²-ekvivalensek

A CO²-ekvivalens, más néven CO²e, a légkörben előforduló üvegházhatású gázok mennyiségének mérőszáma. Ezek a gázok felelősek a globális felmelegedésért, és nemcsak a széndioxidot (CO²), hanem a metánt (CH4), a nevetőgázt (N2O) és a fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k) is tartalmazzák. A CO²-egyenértékeket a különböző üvegházhatású gázok hatásának mérésére és összehasonlítására használják. A CO²-egyenértékek fontos tényezőt jelentenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésében és csökkentésében az klímaváltozás elleni küzdelemben.

CO²-kalkulátor

A CO²-kalkulátor segítségével kiszámítható a különböző tevékenységek és folyamatok által okozott CO²-kibocsátás mennyisége. Lehetővé teszik az energiafelhasználás, a közlekedés, az élelmiszer, a lakhatás és egyéb kibocsátások kiszámítását. A CO²-kalkulátorok alapadatai különböző forrásokból származnak, például kormányoktól, vállalatoktól és nonprofit szervezetektől. Hasznos eszköz az egyének, vállalatok és országok kibocsátásának kiszámításához, valamint a kibocsátáscsökkentő intézkedések hatékonyságának értékeléséhez és tervezéséhez.

Dekarbonizáció

A dekarbonizáció az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló folyamatot jelenti, különösen a fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló energiaforrások felhasználásával. Ez politikai intézkedéseket, valamint technológiai és infrastrukturális beruházásokat is igényel a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében. Ez az egyik legfontosabb kihívás a globális közösség számára, hogy el tudja elérni az klímacélokat.

Kibocsátás

A kibocsátás a káros anyagok vagy üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátását jelenti. Ezek származhatnak ipari folyamatokból, erőművekből, közlekedésből és más ember által létrehozott forrásokból. A kibocsátás fontos tényezője a klímaváltozásnak, és akár negatív hatása is lehet a környezetre, valamint az emberek és állatok egészségére.

Kibocsátás-kereskedelem

A kibocsátás-kereskedelem, más néven «Cap and Trade», egy olyan piaci mechanizmus, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére használnak. Egy adott iparág vagy ország teljes kibocsátására vonatkozóan felső határt (úgynevezett «Cap») állapít meg, és lehetővé teszi a határérték alatt maradó vállalatok számára, hogy eladják vagy megvásárolják a felesleges kibocsátási egységeket. Azok a vállalatok, amelyek csökkenteni tudják kibocsátásukat, így pénzt kereshetnek a többlet kibocsátási jogok eladásával, míg azok a vállalatok, amelyeknek nehezebb csökkenteniük a kibocsátásukat, kibocsátási jogokat vásárolhatnak a kibocsátásuk teljesítéséhez. Ez a mechanizmus a kibocsátáscsökkentés ösztönzését szolgálja. A kibocsátás-kereskedelem hatékony eszköznek bizonyult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezzel egyidejűleg a gazdasági növekedés támogatásában is.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság olyan technológiák és praktikák használatát jelenti, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt az energiateljesítményt kevesebb energiafelhasználással érjük el. Ez egy fontos tétel az energiaköltségek csökkentésére és a környezeti terhelés redukálására az energiafogyasztás mérséklésével.

Szürke energia

A szürke energia magában foglalja a nyersanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához, szállításához és megsemmisítéhez, valamint a termékek előállításához, szállításához és megsemmisítéhez szükséges energiát. A szürke energia fontos tényező a termékek környezeti hatásának meghatározásában, és az energiafogyasztás csökkentése és az energiahatékonyság javítása révén segíthet a termelés és a fogyasztás fenntarthatóságának javításában.

Greenwashing

A greenwashing olyan folyamatokra utal, amelyek során a vállalatok termékeiket környezetbarátabbnak állítják be, mint amilyenek valójában. Olyan környezetvédelmi kifejezéseket vagy szimbólumokat használnak, amelyek nincsenek általánosérvényűen meghatározva. Greenwashing-ról beszélünk többek között akkor, amikor a vállalatok termékeiket és szolgáltatásaikat "CO²-semlegesnek" nevezik, de a fogyasztót nem tájékoztatják átlátható módon arról, hogy milyen kibocsátásokat és hogyan kompenzálnak; ilyen címkékkel dolgozik többek között a csomagküldő kereskedelem és a légiközlekedési ágazat.

Klímakonferenciák

1992 óta rendszeresen tartanak úgynevezett "ENSZ klímakonferenciákat" (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC). Itt van néhány a legfontosabb konferenciák közül és azok eredményei:

1979: Első világklímakonferencia Genfben (Svájc) és az ENSZ környezetvédelmi törvényének aláírása.

1992: Klímakonferencia Rio de Janeiróban, Brazíliában. A résztvevők aláírták az UNFCCC-t, amely az klímaváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítések keretét adja.

1997: Kiotói konferencia, Japán. A résztvevők olyan jegyzőkönyvben állapodtak meg, amely először írta elő, hogy a fejlett országoknak csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.

2005: Montreali konferencia, Kanada. A Kiotói Jegyzőkönyvet meghosszabbították, és úgy döntöttek, hogy a kibocsátásokat 2020-ig legalább 5%-kal kell csökkenteni az 1990-es kibocsátásokhoz képest.

2009: Koppenhágai konferencia, Dánia. Bár nem egyeztek meg kötelező érvényű célokról, a résztvevők megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az klímaváltozás megfékezéséről szóló új megállapodásról.

2015: Párizsi konferencia, Franciaország. A résztvevők megállapodtak a Párizsi egyezményről, amelynek célja, hogy a globális felmelegedést «jóval 2 Celsius-fok alatt» tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek a felmelegedés 1,5 fokos szintre történő korlátozására.

2019: Madridi konferencia, Spanyolország. A résztvevők megvitatták a Párizsi egyezmény végrehajtását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Széndioxid (CO²)

A széndioxid (CO²) a légkörben természetesen előforduló üvegházhatású gáz, amely nélkülözhetetlen a növények és a fák növekedéséhez. Ugyanakkor hozzájárul a globális felmelegedéshez is, mivel befolyásolja a Föld hősugárzási képességét. A légkörben lévő CO² mennyiségének növekedését elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a szén és a gáz ember által történő felhasználása és a természetes területek egyidejű csökkenése (erdőirtás, városfejlesztés stb.) okozza. A szén-dioxid alapvetően jó dolog, és lehetővé teszi az életet a Földön. Az ember befolyása miatt azonban már nem a megszokott egyensúly uralkodik.

Methan (CH4)

A metán (CH4) a légkörben természetesen előforduló üvegházhatású gáz, amely főként biológiai folyamatok, például a növényi anyagok bomlása, valamint az állatok és mikroorganizmusok tevékenysége során keletkezik. Ugyanakkor jelentős az ember által okozott forrása is, különösen a földgáz és a kőolaj felhasználása, a földhasználat megváltozása és a haszonállatok tartása révén.

Net nulla / Net zero

A nettó nulla célkitűzés azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását nullára kell csökkenteni, vagy olyan technológiák alkalmazásával kell ellensúlyozni, amelyekkel az üvegházhatású gázokat eltávolítják a légkörből. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok teljes kibocsátását az évszázad végére nullára kell csökkenteni annak érdekében, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra vagy annál alacsonyabbra korlátozzuk, és a klímaváltozás hatásait minimalizáljuk.
Az erdősítés révén történő kompenzáció is hozzájárul a nettó nulla cél eléréséhez. Ehhez szintén át kell térni a megújuló energiákra.

Ipari kender

Az ipari kender a kender olyan fajtája, amelyet elsősorban ipari célokra, például papírgyártásra, textilgyártásra és bioüzemanyagokra használnak. Az ipari kender csak kis mennyiségben tartalmaz THC-t, a marihuána pszichoaktív összetevőjét, és a legtöbb országban legálisan termeszthető és értékesíthető. Fenntartható növény, amely rövid idő alatt gyorsan növekszik, és kevés vizet és műtrágyát igényel. Emellett értékes tápanyagforrás, mint például a fehérje és rost, és használható a gyapot és más nem fenntartható nyersanyagok természetes helyettesítőjeként. Az ipari kender többek között CBD-t is tartalmaz, amely a gyógyászatban és a kozmetikumokban alkalmazott fontos hatóanyag. A CBD-nek gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságai vannak, és felhasználható szorongás, fájdalom és alvászavarok kezelésére. Erről mindent megtalálsz a www.hempmate.com oldalon.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenységek környezeti hatásának mérőszáma, és azt a természeti erőforrások területét méri, amelyek az egyén vagy a társadalom erőforrás-felhasználásának és hulladékkezelésének támogatásához szükségesek. Az élelmiszer, lakás, energia és egyéb dolgok és szolgáltatások előállításához szükséges föld, víz és levegő területére vonatkozik. Minél nagyobb a lábnyom, annál nagyobb a környezetterhelés, és annál nagyobb a hatás a természeti erőforrásokra és a biológiai sokféleségre. A Global Footprint Network 2020-as tanulmánya, amely 162 ország környezeti lábnyomát vizsgálta, megállapította, hogy a fejlett országok környezeti lábnyoma átlagosan közel háromszorosa a feltörekvő gazdaságokénak.

Ózon (O3)

Az ózon egy háromatomos oxigénmolekula (O3), amely a sztratoszférában található, ahol ózonrétegnek nevezik. Megvéd minket a káros UV-sugaraktól azáltal, hogy elnyeli és visszaveri azokat.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás azt a folyamatot írja le, amelynek során az üvegházhatású gázok, például a széndioxid, a metán és a nevetőgás (dinitrogén-oxid) visszatartják a föld hősugárzását, és így növelik a földi hőmérsékletet.

Üvegházhatású gázok

Az üvegházhatású gázok a légkörben jelenlévő gázok, amelyek elnyelik és visszaadják a hőenergiát, ami a Föld hőmérsékletének emelkedését eredményezi. Széndioxidot, metánt, nevetőgázt, fluor-szénhidrogéneket és vízgőzt tartalmaznak, és kibocsátásuk elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok emberi felhasználásából, a földhasználat változásából, az ipari folyamatokból és egyéb tevékenységekből adódik.

Hidrogén

A hidrogén tiszta és megújuló energiaforrás, amely nem bocsát ki üvegházhatású gázokat vagy más szennyező anyagokat. Víz elektrolízisével állítható elő, elektromos áram segítségével a víz hidrogénre és oxigénre történő szétválasztásával. A hidrogén biomasszából, hidrogénben gazdag gázokból és megújuló energiaforrásokból is előállítható. Használható üzemanyagcellákban villamos energia és hő előállítására, vagy üzemanyagként üzemanyagcellás autókban. A hidrogén energiatároló eszközként is használható a megújuló energiaforrásokból származó energia tárolására és szállítására.

Kormányközi Éghajlatváltozási Testület IPCC

A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) egy nemzetközi szervezet, amely a klímaváltozással foglalkozik. 1988-ban hozta létre a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja. Az IPCC összegyűjti, felülvizsgálja és szintetizálja a klímaváltozással kapcsolatos tudományos, műszaki és társadalmi-gazdasági információkat, és ezek alapján tesz ajánlásokat és szakpolitikai javaslatokat. Célja, hogy világszerte tudományosan megalapozott és független információkkal lássa el a politikai döntéshozókat a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Két fokos cél

A két fokos cél olyan politikai célkitűzés, amely a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fokra kívánja korlátozni. Ezt a célt az ENSZ tagállamai 2015-ben fogadták el, és a klímaváltozás legrosszabb hatásainak enyhítését célozza. A célkitűzés azon a tudományos bizonyítékon alapul, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékű emelkedése növelné az éghajlatra gyakorolt súlyos és visszafordíthatatlan következmények valószínűségét. A két fokos cél eléréséhez csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, elő kell mozdítani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és támogatni kell a megújuló energiaforrásokat.